2015. október 19., hétfő

Társadalomkritika-e A Gézagyerek? - DRÁMA- ÉS IRODALOMTÉTEL


  • Háy a ’80-as évektől ír lírai és epikus műveket, de színpadi művekkel csak 2000 után jelentkezett
  • drámái: pl. A Senák, A Pityu bácsi fia, A Gézagyerek és A Herner Ferike faterja
  • mind a négy mű vidéki környezetben játszódik, a szereplők egyszerű falusi emberek
  • A Senák egy kicsit kilóg a sorból: az államosítás idején játszódik, erősebb a történelmi színezete, mint a többinek
  • ezt a négy drámát Háy egy kötetben adta ki; mindegyik dráma előtt olvasható az ötletet adó novella mint a dráma szinapszisa
 
  • A Gézagyerek a székesfehérvári színház felkérésére készült, de végül a debreceni Csokonai Színház stúdiószínpadán volt a premierje 2001-ben
 
  • szereplői vidéki emberek
  • Gézagyerek egy autisztikus fiatal férfi, akinek a nevében is benne van, hogy valójában nem nőtt fel; az anyjával él, és naphosszat a konyha kockaköveit bámulja; amikor „biztonsági emberre” van szükség a gyárban, őt választják, hogy üljön a szalag fölött és figyeljen; úgy tűnik, „rendes” dolog, hogy munkát adnak egy fogyatékos fiúnak, de az is igaz: ezt a munkát senki más nem vállalná szívesen (látszatmunka)
  • a falusiak szánják Gézát, de amikor munkába áll, a munkanélküli szomszéd szánalma irigységbe csap át
  • a munkatársai is szánják, megpróbálnak kedvesek lenni vele, befogadni (pl. nőt akarnak szerezni neki Vízike, „a kocsmai nő” személyében), de ezek a segítségek kicsit mindig gúnyt is űznek Gézából
 
  • Géza nem illik teljesen a falusiak világába
·    rendkívüli esetben a szalagot le kell állítania, de nem történik rendkívüli eset, ezért kissé kényelmetlenül érzi magát
·  a munkatársai „csinálnak” neki egy ilyen rendkívüli esetet, de Géza nem érti a viccet, számára a világ egyértelmű dolgokból áll, igenekből és nemekből, feketéből és fehérből, mint a konyha kockaköve
·    humorérzék hiánya a nagy különbség Géza és a többiek között, a munkások ugyanolyan céltalan életet élnek, mint a fogyatékos fiú, minden nap ugyanazt csinálják, de ők képesek az iróniára, képesek kérdéseket feltenni a világ kilátástalanságáról; ők tudják, hogy a világ rosszul működik, Géza viszont képtelen felfogni a hibás dolgokat – viszont ezért talán elégedettebb is a saját sorsával, mint a többi ember

  • Banda Lajos és Herda Pityu tipikus munkásemberek (beszélő nevek! – pl. Herda valamit elherdál, talán az életet)
  • a szegénységet, a hiábavalónak tűnő monoton munkát két „eszközzel” próbálják legyőzni:
·a kocsmázással (itt a társaság és az alkohol egyaránt enyhít a bajaikon)
·a beszéddel, az állandó töprengéssel is megpróbálják legyőzni a sorsot
  • Géza életében sajátjukat látják tükröződni; de: míg Géza nem tudja, hogy mennyire szánalmas egész nap a konyhakövet nézni, addig Banda és Herda nagyon is tisztában vannak vele
 
  • karakterek nagyon életszerűek (pl. Marika, a bolti eladó, aki „dizsibe jár”, a fiát egyedül nevelő Rózsika néni, a munkások, az állandóan figyelő, kedveskedő-irigykedő szomszédok)
 
  • a dialógusok nyelvezete egyszerű, néhol a nyelvromlás, néhol ennek a társadalmi rétegnek a nyelvi kreativitása jelenik meg benne; úgy beszélnek a szereplők, mint a hétköznapi falusiak

  • a dráma műfaját a szerző istendrámaként jelöli meg - Géza többször tűnik fel úgy - a többi szereplő szerint – mint egy isten, aki ül magasan mindenki fölött és nézi a szalagot – Isten is csak nézi a világot vagy meg is nyomja a piros gombot, ha baj van? – ha igen, miért van ilyen életük, miért van ilyen „hibás” ember, mint Géza?
  •  
     
  • Befejezésnek (röviden kifejtendő):
·Mit kritizál a mű a társadalomban?
·a vidéki élet egyhangúságát a  szegénységgel (kb. mint Csehovnál)
·az emberi jellemet
·a világot, az élet céltalanságát?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése