2014. december 5., péntek

A szóalkotás módjai - NYELVTANTÉTEL



A nyelvi változás leginkább a szókészletben figyelhető meg. A változás fő iránya a gyarapodás. A bővítésnek két forrása van:

Belső keletkezésű szavak (a nyelv addigi szavaiból születnek újak valamilyen módon) 

Fajtái:


  • Szóteremtés

A nyelvben addig nem létező hangsor válik szóvá. Többnyire indulat-, hangutánzó, hangfestő szavak keletkeznek így. (pl. a ‘for’ hangutánzó tőből egész szócsalád keletkezett: forog, fordít, forral, forgatag; illetve ennek hangtani változatából: förgeteg, fürge, ferde)


  • Szóalkotás
Már meglévő elemek összekapcsolásával hozunk létre új szót. 

Módjai:


  • Szóképzés

A szótőhöz képzőt teszünk, így új jelentésű (általában új szófajú) szó keletkezik.  Pl. ház+as+ít+ás, tan+ul+gat, szép+ség. (Már a honfoglalás kori nyelvben is éltek képzők. Pl. ár - árad, ín - inal)


  • Szórövidülés
Csak a szó eleje vagy vége marad meg. Pl. eszpresszó - presszó, tökéletes - tök, tulajdonos - tulaj. Gyakran előfordul, hogy a rövidített alakot képzővel látjuk el. Pl. történelem - tör+i, csokoládé - csok+i


  • Szóelvonás
A nyelvérzék egy-egy szótő végét képzőként értelmezi, és leválasztásával új szót hoz létre. Pl.: kapál - kapa, perel - per, parancsol - parancs, gyárt - gyár, tapsol - taps, nagytakarítás - nagytakarít.


  • Mozaikszó-alkotás
A mozaikszókon belül a betűszók valamilyen többszavas kapcsolat elemeinek kezdőbetűiből alakultak ki. Pl. OSZK (Országos Széchényi Könyvtár), hév (helyiérdekű vasút), hök (hallgatói önkormányzat).
Vannak olyan mozaikszók is, amelyek a többszavas kapcsolatból nem csak egy betűt őriznek meg. Pl. magánszektor - maszek, matematika-fizika szakpár - matfiz, Petőfi Csarnok - Pecsa.


  • Tulajdonnevek köznevesülése
Egy személy neve vagy egy földrajzi név köznévvé válik. Pl. Maecenas - mecénás, Hooligan - huligán, Greta Garbo - garbó, Xerox - xeroxozni, Fuchs - fukszia, Pasteur - pasztőrözni, Watt - watt, Diesel - dízel.


  • Szóvegyülés (idegen szóval kontamináció)
Két azonos vagy rokon jelentésű szó hangalakjának keveredésével új szó jön létre, melynek jelentése hasonló az eredeti szavakéhoz. Pl. zavar x kerget - zargat, csokor x bokréta - csokréta, csupa x kopasz - csupasz.


  • Szóösszerántás
Két különböző jelentésű szó hangalakjának keveredésével új szó jön létre. Pl. csatorna x alagút - csalagút, cső x orr - csőr, citrom x narancs - citrancs.


  • Szóhasadás
Egy szónak több alakváltozata él egymás mellett, melyek jelentése idővel elkülönül. Pl. család, cseléd; daruk, darvak; csekély, sekély.


  • Népetimológia (szóértelmesítés, szándékos szóferdítés)
Egy – gyakran idegen – szót egy másik, már ismert, az eredeti hangzáshoz hasonló szóval „magyarítunk”. Pl. kara katna (törökül: fekete madár) à kárókatona.


  • Szóösszetétel
Két vagy több szó összekapcsolásával új szó keletkezik.

  1. az összetett szavak lehetnek alárendelők (pl. napsütötte /alanyi alárendelés/; kéményseprő /tárgyas alárendelés/; napraforgó /határozós alárendelés/; bolondokháza /jelzős alárendelés/; erőmű, villanyszámla, patkányméreg /jelentéstömörítő szóösszetétel/)
  2. vagy mellérendelők (búbánat /valódi mellérendelés/, már-már /szókettőzés/, ugrabugrál, icipici /ikerítés/ 

  • Idegen nyelvekből átvett szavak

    • Jövevényszavak
      Hangzásukban, alaktanukban idomultak nyelvünk sajátosságaihoz. Pl. malina (szláv eredetű szó) - málna.

    • Idegen szavak
      Őrzik idegenes jellegüket; nem alkalmazkodtak a magyar hangzáshoz és alaktanhoz. Pl. pszichológia

    • Tükörszavak
      Két tag szószerinti fordítása. Pl. antipátia = ellenszenv


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése